A FRANCIA REALISTA REGÉNY

 

A 19. században született meg. Leghíresebb képviselői:

·        Balzac

·        Stendhal (Vörös és Fekete)

·        Flaubert (Bovaryné)

A regény fő témája a korabeli francia társadalom hibáinak bemutatása:

·        Az emberek karrieristák lettek

·        A társadalom mozgatórugója a pénz

·        Nagyzási hóbort (az emberek többnek akarnak látszani)

·        Tömegek példaképe Napóleon

·        Az erkölcsös, erényes emberek nem tudtak boldogulni

 

BALZAC

Hatalmas életművet hagyott hátra. 150 regényből álló regényciklust tervezett, aminek Emberi Színjáték a címe. Az Isteni színjátékra való célzás ez a cím. Az ellentét és párhuzam hangsúlyozása Dante művével.

Dante a túlvilágon mutatta be az erény és erkölcstelenség hatását, Balzac viszont a földi életben. Szerinte az erkölcstelen törtetők sikeresek lesznek, az erkölcsösök bezzeg sikertelenek, szegények maradnak, nem tudnak karriert befutni.

Azzal a módszerrel kapcsolta össze a regényeket, hogy egy szereplőt több regényben jelenít meg (pl. Rastignac) több mint 2000(!) szereplőt ő maga talált ki.

Általános jellemzők regényeiben:

·        Mindentudó elbeszélő legtöbbször a műveiben. Minden ismertet és emellett elmélkedik, vélekedik, magyaráz, beleszól a cselekmény menetébe.

 

Goriot-Apó

 

I.

A címszereplő  nem a főszereplő egyúttal, hanem akit tönkretesznek a műben. A főszereplő Eugéne De Rastignac. Az ő jelleme a legrealisztikusabb, körülötte forognak az események. Követi az író, a vele történt eseményeket írja le legrészletesebben. Ő a legösszetettebb jellem.

 

II. Szerkezete

 

Expozíció (bevezetés)

Először bemutatja a Vauqer-ház környékét, majd magát a házat. Bemutatja kívülről, majd belülről. A szobák fölfelé haladva egyre silányabbak, olcsóbbak, kisebbek, tükrözik a lakójuk társadalmi rangját eképpen:

·        Földszint: ebéldő + szalon

·        1. emelet: Vauqerné + Victorine és Couturné

·        2. emelet: Vautrin + Poiret

·        3. emelet: Üres + Goriot-apó + Rastignac + Michenneau

·        Padlástér: Sylvie + Christophe

 

A szereplőkét néhány mondattqal bemutatja. Balzac széles társadalmi kört ír le. Szinte minden csoportból van valaki, a munkásság kivételével. Elkezdődnek az események a penzióban, Balzac sűrítve ábrázol mindenkit, hogy:

·        mit csinál (pl. Michenneau és Poiret kapcsolatának kezdete)

·        tipikusan viselkedik
(pl. Victorine elmegy apjához, aki elutasítja)
(pl. Goriot eladja az ezüstneműjét kilóra egy uzsorásnak, hogy lányait tudja anyagilag segíteni)
(pl. Rastignac ezen az estén megy el először bálba Beauséant néhoz)

Konfliktus (bonyodalom)

·        Rastignac megtudja, hogy Restaud-grófnő és Nuncingen-báróné Goriot-apó lánya, elszólja magát Goriotról, hogy vele lakik, ezért kitiltatja magát Restaudéktól, csak később tudja meg ezt. (miután elkezd nyomozni a lányok után)

·        A másik féle bonyodalom Vautrin ajánlata. Egy gyilkoság és egy becsapott nő árány gazdaggá válhat

 

Kibontakozás

Felgyorsulnak az események. A cselekmény a rendőrrel való beszélgetést kivéve egyenes vonaló, Rastignacot követi. Itt 5 szereplő kilép a penzióból és a regényből.

A drámai fordulatot Goriot rosszulléte okozza, mert ebből válik nyilvánvalóvá, hogy kiben van még emberi érzés:

·        Rastignacban és Bianchonban van

·        Lányaiban és Vauqernéban nincs

 

Krízis (tetőpont)

Haldoklik az öreg. Várja hogy lányai eljöjjenek, de azok nem mennek el, csak Anastasie rohan el néhány percre, de akkor már késő volt, mert az öreg már nem volt tudatánál.

 

Megoldás

Goriot temetésén senki sem jelenik meg: lányai sem, akik csak a látszatra adva üreshintót küldenek. Pénzt sem adnak a temetésre, ezért a két diák temetteti el.

Rastignac ennyi szemét láttán sem tántorodik el céljától: gazdag és sikeres akar lenni. Párbajként fogja fel az egészet.

 

III. Műfaja

 

Karrier-regény; (negatív) fejlődés-regény: A főhős az elején tiszta erkölcsű erényes személy volt, de a végére erkölcstelen törtető lesz.

 

IV. Fent és lent erkölcse

 

FENT: az arisztokrácia világa, a felső 10000. Nehéz bekerülni, zárt világ, nem juthat be akaráki. (Rastignac ide Beauséant né segítségével kerül be)

 

KÖZÉPEN: a penzió lakói, polgárok, Rastignac. Ez egy nyitott csoport

 

LENT: alvilág, kiterjedt világ, a bűnözők rétege zárt (Rastignac Vautrinon keresztül kerül kapcsolatba az alvilággal)

 

A regény mondanivalója az, hogy a Fent és Lent erkölcse ugyanaz. Ugyanazok a törvények uralkodnak. A legfőbb érték mindkét helyen a pénz és a „szerelem” (élvezetek)

 

 

 

V. Romantikus és Realista vonások a Goriot-apóban

 

1.Realista

·        Részletes környezetábrázolás

·        A szereplők többségének jó és rossz tulajdonsága is van: Valószerű alakok. Indokolt, hogy miért olyan

·        Tipikus szereplők: Egyedi jellemük van. Viselkedésük és tulajdonságaik ugyanazok, mégis általánosíthatóak. Sok emberre igaz.

·        Valós térben és időben játszódik (Párizs, 19. század)

·        Társadalombírálat

·        Hétköznapi szereplők

·        Stílusa objektív, tárgyilagos

 

2.Romantikus

·        Goriot-apó jellemzése túlzásos, csakúgy mint lányaié (lányok iránti szeretete, és azok hálátlansága)

·        Rastignacon kívül senkin sem figyelhető meg jellemfejlődés

·        A cselekmény eleinte többszálon fut

·        Vautrin lebukása a csattanó

 

A REALIZMUSTÓL A NATURALIZMUSIG

 

A 19. század második felében új stílusirányzat jelent meg: a naturalizmus.

Szótöve a természettudós szóból ered.

Két híres író tartozik ide:

·        Maupossant [mopásszán]

·        Zola

Tulajdonképpen a realizmus végletekig vitele. Filozófiai háttere a pozitivizmus: Comte-tól ered. Három korszakra osztotta a történelmet napjaiig:

 

Korszak                                                      Megismerés módja                                       Társadalom felépítése

teológiai                                        misztikus megismerés, vallásosság            katonai
                                                         ókor, középkor

metafizikai                                   spekulatív (megfigyeléses)                          jogi
                                                    a felvilágosodás ideje

pozitív                                            tudományos                                                       ipari

 

Szinte a természettudomány módszereit a társadalomra is lehet alkalmazni, az embereken kísérletezés, megfigyelés.

Megszületett két új tudományág

·        Pszichológia

·        Szociológia

Charles Darwin is ekkor írta a Fajok eredete c. evolúció elméletet tartalmazó  könyvét

 

Darwin (1809-1882)

Az evolúció elméletet a 19. sz-ban találták ki.

Struggle For Life: küzdés, harc az életért.

(A nagy hal megeszi a kishalat elvet a pozitivista filozófusok a kapitalista társadalomra értelmezték)

Taine-Elmélete

Miliőelmélet: három dolog determinálja az írót:

·        faj (milyen nemzethez tartozik)

·        a társadalmi környezet (miliő, mit lát maga körül)

·        időpont (milyen időszakban születik)

 

A naturalizmus jellemzői

·        Olyan témákat vezettek be, melyek művészietlennek voltak tartva (étel, bűn, nyomor, biológiai folyamatok)

·        A társadalom legalsó rétegét ábrázolták, céljuk a társadalombírálat

·        Szintén jellmező az objektivitás, a dokumentatív részletesség. „Hibája” hogy elvész a részletekben, és nem elég érdekes

 

AZ OROSZ IRODALOM

A 19. század az orosz irodalom fénykora. Első felében alkotott Puskin, aki romantikus alkotó ovlt. Őt követték a kritikai realizmus alkotói:

·        Gogol

·        Tolsztoj

·        Dosztojevszkij

·        Turgenyev

·        Goncsorov

·        Csehov

 

„Mindnyájan Gogol köpenyegéből bújtunk elő” (Dosztojevszkij)

·        Gogol volt az első realista

·        Stílusát mindannyian példaképnek tekintették

 

I.  Az orosz társdalmi viszonyok

·        Cári önkényuralom volt.

·        Rabszolgatartásra emlékeztető feudalizmus uralkodott még a 19. század elején is

·        A jobbágyság megszüntetése II. Alexandr cárhoz kötődik (1861-ben papíron)

·        Keveredik benne az európai és keleti kultúra (ázsiai)

 

II. Az orosz irodalom témái

·        A vidék elmaradottsága

·        A felduzzasztott hivatalnokrendszer (bürökrácia) visszaságai

·        A szegények, megalázottak világa

·        Az alázatos lélek valószinű általános jellemzője az orosz mentalitás

·        Jellegzetes hőstípusok

o   Felesleges ember: Ezt a típust Puskin teremtette meg Anyeginnel.

§  Nemesi származású (nem kell dolgoznia)

§  Élete céltalan, üres (ettől szenved)

§  Goncsarov Oblomov c. regényének hőse Oblomov. Köznévvé vált (oblomovizmus)

o   Csinovnyik

§  Hivatalokban dolgoznak

§  Szigorú hierarchikus rendszerben élnek, minden vágyuk a feljebbjutás

§  Alárendeltjeivel szemben zsarnok, feletteseivel alázatos

§  Gogol pétervári elbeszéléseiben és Csehov novelláiban szerepelnek ilyen szereplők.

GOGOL

Ukrajnai kozák, köznemesi családból származott.

Főbb művei:

·        Revizor: (komédia) Kisvárosi tisztviselők, vezetők becstelenségét, csalásait mutatta be. Csak negatív figurák vannak benne, hatalmas felháborodást váltott ki.

·        Holt lelkek: (regény) Az orosz bürökrácia visszaságait mutatja be, ahogy a jobbágyokat lehet adni, úgy bánni a halottakkal mintha élnének, közben az élők olyanok mint a halottak: mozdulatlanok, tétlenek.

·        Groteszk ábrázolás jellemző a műveire: Olyan kevert ábrázolásmód, esztétikai minőség, melyben szélsőséges elemek keverednek.

 

A köpönyeg:

Az élőszóbeli közlés benyomását kelti. Fölöslegen locsog, témához nem tartozó dolgokat ír le. Bizalmaskodó hangon szól az olvasóhoz. Állandóan váltja a hangnemeket: néha tárgyilagos, néha gúnyos, ironikus, vagy bizalmaskodó, és van a műben 2 érzelgős (szentimentális) hangulatú rész. (Történészek szerint ezek későbbi betoldások)

Általában véve erre a művére is a groteszk ábrázolás érvényesül.

 

Főszereplője:

Akakij Akakijevics: neve komikus, visszautasító asszociációkat kelt. Először Arany János fordította le Akárki Akárkijevicsre, hogy lényegtelenségét hangsúlyozza. Tipikus csinovnyik (kishivatalnok).

Élete unalmas és egyhangú, de ő ezt nem érzékeli (mert torz alak). Beleéli magát a munkájába à eltorzult személyisége a bürökrácia hibája. A műben így jelenik meg a társadalombírálat.

Életében egyetlen esemény történt: kabátvarratás, ami egy időre értelmet is ad életének. Így sugallja az író, hogy silány, üres a hivatalnoki élet.

Köpönyege elvesztésébe belehal, erre többféle magyarázat is elképzelhető:

·        racionális: megfázik

·        szimbolikus: élete értelmét jelképezte a köpeny

·        a tekintélyes személy szidása keltett benne olyan sokkot

·        „olyan helyzetbe került, amibe egy csinovnyik nem kerülhet: magára haragította egy feljebbvalóját.”

 

A fantasztikus befejezésre azért van szükség, hogy a megnyomorított lelkű kishivatalnoknak igazságot szolgáltassanak. Addig rángatja le mindenkiről a kabátot, míg a tekintélyes személyét el nem veszi. A mű többi szereplője is csinovnyik általában. Ugyanaz a kicsinyesség jellemző rájuk. Nagyzási hóbort jellemzi őket (pl. mikor a tekintélyes személy és a rendőrfőnök a nyomozás helyett vádaskodik)

 

LEV NYIKOLAJEVICS TOLSZTOJ (1829-1910)

A világirodalom élvonalába tartozik. Hatalmas életművet alkotott, minden műnemben. Írt meséket, elbeszéléseket, regényeket, drámákat. A többi orosz íróval ellentétben Tolsztoj arról is ír, hogy hogyan kellene élni.

Felfogását tolsztojevizmusnak nevezzük. Az evangéliumokből és Rousseau értekezéseiből állnak össze gondolatai.

Az evangéliumokból Jézus tanításait vette át:

·        szeresd felebarátod, mint magadat

·        bűnbocsánat: mivel Isten megbocsájtott, nekünk is meg kell

·        Rousseau tanításaiból: Tabula Rasa. Ez leginkább a muzsikok közt (parasztok; falusi környezetben élő emberek közt) figyelhető meg.

·        Mindenkinek  természetben kell élnie, mindenkinek kell dolgoznia önként és lelkiismeretesen

·        Szerinte úgy valósítható meg az ideális társadalom, ha az egyének megváltoznak (azért gondolta ezt, mert járt nyugat-európában)

 

Életműve (regények)

·        Életrajzi trilógia

o   Gyermekkor

o   Serdülőkor

o   Ifjúság

·        Háború és béke (tetrológia; 4 könyv)

·        Anna Karenyina

·        Feltámadás

 

IVAN ILJICS HALÁLA

 

1. Keletkezése:

 

Kisregény

Egy újsághír alapján írta, az illető is Ivan Iljics volt, csak más családból. Tolsztoj egy bíróságon dolgozó ismerőse meghalt rákban.

Tolsztoj emiatt elgondolkodott az élet értelmén. „Az életről” c. filozófiai esszéjében hasonló gondolatokat fogalmaz meg. Úgy fogalmaz, hogy az élet során az ember fokozatosan megszabadul a testiség béklyójától, a lélek kiteljesedik.

„Azzal hogy egzisztenciájuk lehetetlen megjavításán fáradoznak, megfosztják magukat attól, hogy igazi életet éljenek.”

 

2. Szerkezete

 

12 fejezetből áll.

Felborítja az időrendet, az 1. fejezetben már a halálhírrel kezdi, a 2. fejezettől mutatja be időrendben a főhős életét. Megismerjük hogy nő fel. Nagyvonalakban tudósít családi hátteréről és karrierjéről. A 3. fejezetben esik le egy létráról ami megbontja a ranglétrán való feljutását.

A 4. fejezettől betegségének leírása kezdődik. A műben ábrázolt tér fokozatosan leszűkül, viszont az idő kitágul: hetekre, hónapokra, a végén percekre részletesen ábrázolja az író, hogy mi történik Ivan Iljiccsel. à Szubjektív időt mér, azaz egy személy időérzetét : Ivan Iljicsét. Gondolatait írja le.

Az 5. fejezet végén Ivan rádöbben, hogy haldoklik. Innen kezdve a regénybeli külső eseménysor szinte megszűnik, csak a belső folyamatokat mutatja be.

A 9. fejezet elején kezd el beszélgetni a belső hanngal, „Talán nem úgy éltem, ahogy kellett volna.” Ezen mereng napokig, életében megpróbálja a jót keresni, keveset talál, azt is csak gyerekkorában. Átértékelődik benne az élete.

Megoldás:   Beismeri, hogy tényleg nem úgy élt, ahogy kellett volna, szeretnie kellett volna családját. Ez a 12. fejezetben van. Ha az első fejezet ez után következne, az olvasóban az maradna meg, hogy hogyan nem szabad élni. Így viszont az a végkicsengése, hogy szeretnünk kell embertársainkat. „A szeretet az egyedüli és teljes tevékenysége az életnek.” (Tolsztoj: Az életről)

 

3.Tolsztoj ítélete a korabeli társadalomról

 

Túlzott jelentőséget tulajdonítanak a karriernek, a munkások önzőek, és mindenben csak saját hasznukat keresik. Olyannak akarnak tűnni az emberek mintha gazdagabbak, előkelőbbek lennének mint amik. (Fizetés, lakásberendezés) Az emberek közönyösek, nem együttérzőek egymás iránt. A hivatalokban és az orvosnál úgy viselkednek a páciensekkel mintha tárgyak lennének. Ezek mellet képmutatók is, például az özvegy és Pjotr beszélgetése

ANTON PAVLOVICS CSEHOV

Orvos volt, majd az irodalomból élt, földbirtokot vásárolt.

Művei:

·        epikusok (1. szakasz)

·        drámai (2.szakasz)

Kisepikai művei sem novellák, sem elbeszélések, hanem shortstoryk.

Rövid mint egy novella, de a cselekménye nem lineáris, hanem mozaikos (egyre több infó, hálózatosan bővülő), mondatszerkesztése is asszonciációs (egyik dologról jut eszébe a másik) (nem ok-okozati összefüggésben vannak). Ezek miatt a cselekmény ideje nem azonos az elolvasás idejével. A feszülltség nem a külvilágban, hanem a főhős belső világában van, az empirikus tapasztalattal, a valósággal szemben. Ez a feszültség a mű végéig sem csökken.

Pl. A csinovnyik halála; Kosztolányi Dezső: A fürdés; Nagy Lajos írásai

 

Csehov művei nem izgalmasak, nincs érdekes storyja, nem cselekménydús, egy élethelyzetet ábrázol.

Kevés az írói narráció, keveset szólal meg. Főhősei csak elmélkednek. Átlagemberek. Töprengéssel töltik az időt. Az ő ábrázolásmódjára is a groteszk a jellemző. A tragédiát is valami nevetséges dolog burkolja be.

Pl. Bánat; Fájdalom (Jona fia halálát a lovának meséli el végül, mert nincs ki meghalgassa)

 

A csinovnyik halála (1883)

Főszereplője:

Cservjakov (Cservjak = féreg) beszélő név.

A főhős egy eltorzult lelkű figura, egy csinovnyik akinek élete értelme feljebbvalói elvárásainak megfelelni.

Egy élettani jelenséget bűnként ábrázol, felnagyítja: bűnként éli meg, hogy egy magasztos személyt letüsszentett. Kívülállóként ez nevetséges. Halálának oka az, hogy egy feljebbvalóját magára haragította, és egy csinovnyik így nem képes élni.

 

A 19. SZÁZAD VÉGÉNEK MŰVÉSZETI IRÁNYZATAI

A romantika az utolsó korstílus Európában, ez után már csak stílus irányzatok jelennek meg:

·        Realizmus (epika) (materialista;pozitivizmus)

·        Naturalizmus (epika) (materialista;pozitivizmus)

·        Impresszionizmus (líra) (materialista;pozitivizmus)

·        Szecesszió (líra) (idealizmus)

·        Szimbolizmus (líra) (idealizmus)

 

SZECESSZIÓ

Stílusirányzat; mert nem egész Európában, és művészeti ágban jelentkezik.

Jelentései (különböző országokban különböző jelentései voltak)

·        Magyarország: kivonulás

·        Olasz: Art Nouveau (új művészet)

·        Német: Jugendstil (fiatalok stílusa)

·        Francia: Stil liberté (szabadság stílusa)

·        Spanyol: Stil Gaudi (gaudi stílusa)

1890-1910 közt főleg az iparművészetben és grafikában jelenik meg.

·        Megjelenik az építészet díszítésében és az irodalomban

·        Az 1900-as világkiállítás sok tárgya volt szecessziós (a japánokat utánozták)

·        Túburjánzó ornamentika jellemzi

·        Jellegzetes díszítőelemek: népművészetből átvett formák

·        Antoni Gaudi: La Sagrada Familia (neogót stílus)

·        Magyar művészet: életfa, tulipán

·        A Casa-Milla lépcsőháza (Gaudi); mozgást imitál, nincsenek egyenes vonalak

·        Színes üvegablakokkal díszítenek; szabálytalan formák; lekerekített élek; mozgalmasság

·        Híres szecessziós épületek Magyarországon:

o   Kecskemét városháza; Cifra-palota (Lechner Ödön)

o   Szeged: Reok [rők] palota

o   Budapest: posta takarékpénztár (festett majolika cserép)

·        Híres alkotó Gustav Klimt (osztrák) plakáttervező és festő (textil + mozaik); festményei aprólékosak.

·        Rippl Rónai József: Kecses női alakokat ábrázol (kontúrvonalakkal)

 

Szecesszió az irodalomban:

·        Túldíszítettség (sok költői eszköz; alliteráció)

·        Erotikus téma; Egocentrizmus (magáról ír); betegséget + halált ábrázol, szépnek feltüntetve (dekadencia)

 

SZIMBOLIZMUS

A 19. század végén Franciaországban született.

Szakadék alakult ki a művész és a befogadók között.

 

L’ar pour L’art felfogás

Cél, a minél tökéletesebb műalkotás létrehozása. Parnasszistáknak is szokták nevezni ezeket a költőket.

 

Jelképeket már az ókortól kezdve használtak. Nem csak a művészetekben, hanem az irodalomban is. A 19. század végén komplex, bonyolult képeket használtak.

 

IMPRESSZIONIZMUS

Az impresszió szóból származik, ami benyomást jelent.

Claude Monet: A fölkelő nap impressziója című képről kapta a nevét. A műtermi festészetet felváltotta a plain air, azaz a szabad levegőn való alkotás. A valóságos látványt festették le, nem az idealizált képet (pl: az árnyékot is színesnek festik) nem dolgozták el a festéket a vásznon, látszott az ecsetnyom. Gyorsan dolgoztak, mert a célja a pillanatnyi benyomás hű ábrázolása.

Edgar Degas: Táncosnő a színpadon, Renair, Monet

Rodin (szobrász)

 

Kedvelték a poros, párás légköri viszonyokat, ami miatt elmosódottá válnak a kontúrok, és a színek (napfelkelte, vízpára..stb)

Kedvelt módszer a pointillizmus. Tiszta színeket vittek fel pontokban, nem keverték a színeket. Az összhatás a megfelelő szín lett, ha elég távolról nézte az ember.

 

Először a festészetben jelentkezett az impresszionizmus, de átterjedt az irodalomra is.

A pillanatnyi benyomást, hangulatot ábrázolja.

Nominális stílus jellemzi (névszós). Alig van benne ige. Ezáltal mozdulatlanná, állóképszerűvé válik a vers.

Babits Mihály: Messze- messze. Színes jelzőszerkezeteket alkalmaz.

Kedvelt költői eszköz a szinesztézia.

Tóth Árpád, Juhász Gyula költészete, Kosztolányi, Csehov néhány műve, Verlaine művei ilyenek.

 

 

 

BAUDELAIRE

A modern költészet megteremtője.

Fleurs du Mol (a romlás virágai) a kötetének a címe. Címe lefordíthatatlan magyarra, mert a Mol több mindent jelent: baj, betegség, gonoszság.

 

1857-ben jelent meg először. Az új versek nem időrendben, hanem tematikusan, logikusan vannak elrendezve, nagy vihart kavart a kötet megjelenése. Közerkölcssértés miatt beperelték ugyanúgy, mint Flaubertet a Bouváriné című műve miatt.

A kötet címe nagyon találó. Jól mutatja, hogy életét a kettősség jellemzi, az ellentétekre épül.

Pl: Az albatrosz. A Kapcsolatok című versében a modern költészet lényegét fogalmazza meg.

 

VERLAINE

Költészete inkább impresszionistának tekinthető. Vereiben hangulatok, érzések tükröződnek. A pozitivista filozófia ellenhatásaként, a művészek azt hangsúlyozták, hogy az emberi lélek, és emiatt a költészet nem racionálisan vizsgálható dolog.

 

Költészettan című verse ars poetica

fontos a zeneiségre való törekvés (hangszimbolika)

a szavaknak fontosabb a hangzása, hangulata a jelentésénél

nem kell a versbe ötlet, gondolat, csattanó. Nem a tanítás a cél. A költő érzelmét, hangulatát, lelki állapotát kell kifejeznie a műnek

nem attól lesz valami verssé, hogy rímel. A tiszta rímmel szemben az asszonáncot helyezi előtérbe.

 

·        Tiszta rím: amiben a magánhangzók és a mássalhangzók is megegyeznek

·        Asszonánc: mikor a magánhangzók megegyeznek, de a mássalhangzók csak hasonlóak

 

RIMBAUD

Költészetét 16-19 éves kora között alkotta meg. Kölyök Shakespearenek szokták nevezni.

 

Versei:

·        Kóborlásaim: az európai vándorútjáról született verse

·        Meghökkentek: szegény gyerekek sóvárgása ennivaló után

·        Magánhangzók szonettje: az impresszionista és szimbolista költemény. A hangokhoz színek, képek, élmények társulnak a versben.